| <<vissza |
2015.április 24.
Mikor kezdjenek el gyermekeink egy idegennyelvvel ismerkedni...?
Egy örök klasszikus: mikor kezdjük gyermekünket a nyelvtanulás felé terelgetni, melyik a legideálisabb életkor arra, hogy egy másik nyelvvel, nyelvi rendszerrel, kultúrával elkezdjünk ismerkedni? Sokan arra esküsznek, hogy minél előbb, annál jobb. Mások úgy tartják, hogy előbb az anyanyelvet, annak a struktúráit és hangjait kell megfelelően alkalmazni és használni, utána lehet vagy érdemes új „kihívásokat” keresni. Itt és most nem fogjuk eldönteni ezt a vitát, de megmutatunk egy cikket egy olyan ember tollából, aki a korai nyelvtanítás sikereiben hisz. Olvassák el, hátha segít válaszokat találni…!
A korai szakaszban megkezdett nyelvtanítás nem csak egy új nyelv elsajátításához vezet, hanem még az anyanyelv tökélesítéséhez is hozzájárul. Aki több nyelvet hall, jobban felismeri a hangtani különbségeket, tökéletesebben képzi a hangokat. Születéskor olyan fonetikai bázis áll rendelkezésünkre, mely lehetővé teszi, hogy bármely nyelv anyanyelvünkké válhasson. A nyelvi univerzitás észrevétlenül segít a legnehezebben kiejthető hangok képzésében, elsajátításában. Ha a kisgyermek már születésétől fogva hall egy vagy akár több idegen nyelvet, rengeteg információt elraktároz az agyában, melyek később a beszédfejlődés kialakulásával törnek elő, sok szülő meglepetésére. Aztán három éves korban a gyermekeknek kialakul a nyelvtanuláshoz szükséges implicit memóriájuk, amely a nyelvtanuláshoz, szavak elraktározásához, felismeréséhez szükséges.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy észrevétlen tanításról van szó. Ezt nem lehet erőltetni, természetesnek kell lennie. Hogy lehet ezt elérni, ha mindkét szülő magyar anyanyelvű? Idegennyelvű csatornát nézzünk otthon, idegennyelvű mesét olvassunk, idegennyelvű DVD-t, videót vásároljunk. Lényeg a következetesség! Ha a gyermek már figyelmesebb, fogékonyabb az idegennyelvre, apróbb instrukciókat (gyere ide, fogd meg a macit, kapcsold le a lámpát, aludj stb.), szavakat mondjunk nekik idegennyelven és a könyvekben látott szereplőkre rá is kérdezhetünk. (ha pl. állatok vannak a könyv képein, kérdezzük vissza az állatok nevét rámutatással). Az idegen nyelvnek a játékhoz hasonló örömforrássá kell válnia. A legjobb tehát az, ha a kisgyermek az idegen nyelvvel hétköznapi helyzetek során kerül kapcsolatba: a mindennapi rutin (pl. étkezés, tisztálkodás), játék, zenehallgatás, éneklés, és mondókatanulás során. Hasznos lehet még az idegen anyanyelvű beszélővel való szorosabb kapcsolat is, - gondoljunk csak arra, hogy régebbi korok gyermekei franciául, németül rendszerint anyanyelvi nevelőnőtől tanultak meg.
A korai nyelvtanulás mellett szól még egy, talán lényegtelennek tűnő tényező is. Felnőttként sokszor hiába tudunk egy nyelvet, ha adott nyelvi környezetben meg sem merünk mukkanni, mert tartunk a hibáink miatti esetleges negatív megítéléstől. Kisgyermekkorban efféle szociális gátlások még kevésbé működnek, ekkor még nagyobb mersszel merünk megszólalni idegen nyelven, és amúgy is sokkal nyitottabbak vagyunk a világra.
Hét éves kor után már szinte egyetlen gyermek sem képes arra, hogy egy idegen nyelv hangjait tökéletes mértékben képezze. Ekkorra ugyanis teljes mértékben kialakul beszélőszervének működése, ezáltal pedig minden más nyelv fonológiai sajátosságai idegenül hangzanak számára. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy akkor már nem tud megtanulni egy idegennyelvet sem, csak csökken annak a képessége, hogy tökéletesen kiejtse a másik nyelv hangzását. A később elkezdett nyelvtanulásnak is vannak előnyei. Ilyenek például a tanuló fejlettebb olvasás- és íráskészsége, az anyanyelv rendszerének és a tanulási stratégiáknak bizonyos fokú ismerete és a többrétű háttértudás.
A korai nyelvtanítás megvalósulása esetén elvárható a többnyelvűség fellendítése Európában, hisz gyermekeinket nem csak egy másik nyelvvel, hanem egy másik kultúrával is megismertetjük, ami által nyitottabb és elfogadóbb lesz más emberekkel szemben. Ha korán elkezdjük a nyelvtanítást, természetes lesz számára, hogy az idegennyelv fontos eszköz, hogy bármit is elérjen a későbbiekben. Élvezni fogja az idegennyelvtudás adta lehetőségeket (kommunikáció külföldiekkel, ösztöndíjak, nyelvi versenyek, jó munkahelyek stb.) Ezen elgondolás szerint reális célnak tűnik két nyelv magas szintű tudása, és még néhány nyelv valamilyen szinten való ismerete.
A nyelvtanulás mára alapkövetelménynek számít az általános iskolák felső évfolyamain, a középiskolákban pedig minden diáknak érettségi vizsgát kell tennie egy idegen nyelvből. A középiskolából kilépve minden tanulónak el kell sajátítania az alapvető kommunikációs helyzetekben való fellépés legfőbb elemeit: köszönés, levélírás, beszélgetés köznapi témákban, nyelvtani szerkezetek felismerése. Az elmúlt évtizedben azonban hazánkban is elterjedt az a nyugati módszer, melynek során már egészen fiatal korban elkezdik az idegen nyelv oktatását az óvodákban, bölcsődékben.
Ha tehát gyermekkorban sikerül az idegennyelv tanulással kapcsolatos sikerélményeket szerezni, nagyobb eséllyel alakul ki pozitív attitűd a nyelvtanulással kapcsolatban, mely a későbbi, iskolai tanulást is jó irányban befolyásolhatja.
A cikk szerzője: Pulai Ildikó – nyelvoktató, vizsgáztató
Minket érdekel a véleménye, szóljon hozzá >itt< mennyire tetszett?
Igen, tetszett és feliratkozom a további hírlevelekre
