|
Akkreditált vizsganyelvek: angol, német (B1,B2,C1 szint/A,B,C) Kiegészítő vizsga nélkül honosítással akkreditálható: olasz (B1,B2,C1 szint/A,B,C) Kompetencia, vizsganyelvek A "European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages" elnevezésből alkotott, "ECL" betűszóval jelölt nyelvvizsgák szakmai gondozását tagállamonként egy-egy neves egyetem, nyelviskola vállalta, amely végzi az általa képviselt nyelvből a vizsgatesztek összeállítását és a vizsgadolgozatok értékelését. A standardizálás során kidolgozott egységes elvek alapján angolból, németből, olaszból, spanyolból, magyarból, szlovákból, lengyelből, románból, bolgárból, csehből, oroszból, horvátból és szerbből tehető ECL nyelvvizsga. A vizsgarendszert és a vizsganyelvek közül az angolt, a németet és a magyart a NYAT akkreditálta, az összes többi ECL vizsganyelvből egyszerűsített, kiegészítő vizsga nélküli honosítással szerezhető meg az akkreditált bizonyítvány. A vizsgák jellege A vizsgafeladatok tartalmát és formáját a szakértők alapos vizsgálatok és speciális célcsoportokon történő kipróbálás után határozták meg. Az ECL nyelvvizsga azt méri, hogy a jelölt képes-e a különféle élethelyzetekben, a hivatással/foglalkozással összefüggő, illetve személyes/magánéleti szituációkban, szóban és írásban kommunikálni.
A vizsga értékelésének magyarázata: Készségenként egységesen 25-25 pont szerezhető az ECL vizsgán, amely a 2008. decemberi vizsgákkal kezdődően akkor eredményes, ha a jelölt mind a szóbeli, mind az írásbeli vizsgán készségenként legalább 40%-ot elér, összességében pedig eléri mindkét vizsgán külön-külön a megszerezhető pontszám legalább 60%-át. A mért készségek és pontértékük
A készségekre kapott pontszámokat rendszerünk külön-külön százalékká alakítja át. Az írásbeli, valamint a szóbeli vizsga eredménye az adott vizsgát alkotó két készség százalékának átlaga. |
SZÓBELI VIZSGA
1. Szóbeli kommunikáció (kb. 20 perc)
A jelöltek kettesével (páratlan számú vizsgázó esetén hármasával) vizsgáznak.
Bemutatkozás (körülbelül 3-5 perc)
E résznek az a funkciója, hogy a vizsgázók feloldódjanak, ráhangolódjanak a vizsga-szituációra, ill. hogy a kérdező információkat szerezzen a vizsga további lefolytatásához. A vizsgának ezt a részét nem értékelik.
Irányított beszélgetés (5-8 perc)
A vizsgáztató kezdeményezi a beszélgetést, és a vizsgázókhoz intézett kérdéseken túl szorgalmazza a két vizsgázó közötti beszélgetést. Az értékelő és a vizsgáztató külön-külön értékeli a vizsgázók teljesítményét.
Önálló témakifejtés vizuális stimulus alapján (5-8 perc)
Az egyes témák kifejtéséhez irányítási szempontként 3-4 képből álló képmontázsok állnak rendelkezésre. Szükség esetén a vizsgáztató kérdésekkel segíti a vizsgázókat.
A szóbeli kommunikáció értékelésének szempontjai és az elérhető pontszámok:
|
2. Hallott szöveg értése (időtartama a hangfelvétel hosszától függően változó)
A vizsgázónak felvételről elhangzó 2 szöveg kétszeri meghallgatása alapján a kapott feladatlapok helyes kitöltésével kell igazolnia, hogy képes megérteni a vizsgaszint követelményeinek megfelelő nehézségű beszélt nyelvi szövegeket.
ÍRÁSBELI VIZSGA
1. Írásbeli kommunikáció
A jelöltnek két (megadott szószámú) fogalmazást kell irányítási szempontok szerint írnia. A fogalmazások megírásához nyomtatott szótár használható. Az értékelés szempontjai, ill. az elérhető pontszámok:
|
2. Olvasott szöveg értése (szintenként eltérő terjedelem az eltérő szószám miatt)
A vizsgázónak két (különféle típusú) szövegértési feladat helyes megoldásával kell igazolnia, hogy szótár nélkül képes a vizsgaszint követelményeinek megfelelő nehézségű általános szöveg tartalmát megérteni